Publications of Bőgel, György

Bőgel G, Tomka J. Szakértői munka: kapu a tudáshoz. Dobrai K, László G, Sipos N, editors. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet; 2018. Abstract

Szakértői munka: kapu a tudáshoz

A hivatást jelentő szakértői szakmák képviselői (például orvosok, ügyvédek, vállalati tanácsadók, papok) hozzáférést biztosítanak az emberiség felhalmozott tudásához. Ennek a hozzáférésnek, vagyis a szolgáltatásként végzett szakértői munkának a történelem során jellegzetes modellje alakult ki. Ez a modell többféle hatás eredőjeként időről időre átalakult, és átalakulóban van ma is. Tanulmányunk egy bibliai, tehát nagyon régi, de ma is sokat emlegetett példából kiindulva megvizsgálja, hogyan alakult ki a szakértői munka mai modellje, mi az oka annak, hogy ez a modell ma ismét változik, végezetül röviden szól a szakértői értékrend és etika egyes kérdéseiről is. A változás okait tekintve a technológiai fejlődésre és annak társadalmi következményeire koncentrálunk, mondanivalónkat ilyen jellegű példákkal illusztráljuk. Alapvető és tartós változásokra számíthatunk - vajon fel kell készülnünk egy „hivatások utáni”, „poszt professzionális” társadalomra?

Digitális transzformáció a mezőgazdaságban

Diffusion of technology innovation is an important subject of economics. We focus on information and communication technology in this study and analyze how Big Data transforms agriculture. Our approach is not technical but managerial paying special attention to decision-making. The study describes how the development of computers and other electronic tools generated favorable conditions for the diffusion of precision solutions in the sector, what kind of results could be observed in the last decades of the 20th century, and how the Big Data phenomenon launched a new wave of innovation at the beginning of the 21st. We separate the main phases of agriculture’s digital transformation, analyze key trends and developments, discuss the factors influencing the diffusion of digital technologies, and what stakeholders must do for better and faster adaptation. The importance of further research in the field of digital farming and the social consequences of digital transformation is highlighted at the end.

Bőgel G. Az innovátor felelőssége (The Innovator's Responsibility). In: Balla P, et al, editors. Folyamatos megújulás: reformáció(k) tegnap és ma (Évkönyv, 2016). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó; 2017. p. 372-91. (Studia Caroliensia).
Bőgel G. Competing in a Smart World: The Need for Digital Agriculture. In: Illés CB, Nowicka-Skowron M, Horska E, Dunay A, editors. Management and Organization: Concepts, Tools and Applications. Harlow, Essex, U.K.: Pearson Education Limited; 2017. p. 11-28. Abstract

Competing in a Smart World: The Need for Digital Agriculture

As the real and the virtual worlds are converging and Big Data is flooding everywhere in society, science, and business, new opportunities appear on the radar screen of active and would-be entrepreneurs. Agile ventures may disrupt existing markets and can create new ones. Thanks to sensors, unlimited computing capacities, clever algorithms, machine intelligence and many other technical tools, smart systems are built everywhere. A new entrepreneurial space is emerging where business opportunities can be identified and described by the help of an activity-sector matrix. The logic of this framework is explained in this study, practical examples demonstrate how the “smart ecosystem” is evolving, and how small and mediumsized companies compete in that arena. Special attention is paid to agriculture, a sector in the early phase of its digital transition. Farmers, small and large agricultural ventures must learn how to build and manage smart systems, how to acquire and harness digital capabilities, and how to collaborate and compete in the new environment. Business organizations, large incumbents and young ventures, government agencies, research centers and other stakeholders must develop strategies for succeeding in the new digital and data-rich world, must take care of their digital capabilities, and last but not least, have to demonstrate strong leadership in planning and execution.

Emberek és robotok: munkamegosztás az ellátási láncban

A vállalatoknál a hetvenes években jelentek meg az első számítógépek. Az a jelenség, amit digitális átalakulásnak nevezünk, vagyis a számítógépek, illetve általában a digitális eszközök egyre kiterjedtebb és intenzívebb használata, már mintegy fél évszázados múltra tekinthet vissza. A haladás gyors, bár a sebessége nem azonos minden iparágban és azokon belül, vagyis a gazdasági szervezeteknél, vállalatoknál és vállalkozásoknál. A digitális transzformáció sokféle új lehetőséget hoz az élenjáróknak, a lemaradóknak pedig veszélyekkel és kockázatokkal kell szembenézniük. Ez a tanulmány a vállalati digitális átalakulás átfogó trendjének leírásával, és azon belül a digitális vállalatok, illetve a technológiai fejlődés hatására átalakuló ellátási láncok fő jellemzőivel foglalkozik. Megállapításaink többsége minden ágazatra illetve vállalatra érvényes. A téma dimenziói nagyon tágak, ezért olyan jelenségek kiemelésére törekedtünk, amelyek az ellátási láncok szervezése és menedzselése szempontjából különösen fontosak és érdekesek lehetnek.

Bőgel G. Gépi etika, gépi morál. Logisztikai Trendek és Legjobb Gyakorlatok. 2017;III(1):6-10. Abstract

Gépi etika, gépi morál

Korunk egyik meghatározó trendje a gépek, a közlekedési, a háztartási, az orvosi és más eszközök intelligenciájának növekedése. Intelligens, szoftver által vezérelt gépek, robotok jelennek meg a gyárakban, az utakon, a háztartásokban. A logisztikában, az ellátási láncokban is rohamosan terjed a gépi intelligencia használata. Az emberekkel együtt dolgozó, közöttük „élő” okos gépek programozása a technikai problémák mellett súlyos etikai és morális kérdéseket is felvet. A cikk ezek közül vizsgál meg néhányat, különböző szektorokból hozva példákat, kiemelve a gépi tanulás és az autonóm járművek fejlesztésének és használatának morális kérdéseit, a programozók felelősségét. Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, robotok, autonóm járművek, gépi tanulás, etika

Bőgel G, Márton S. Datafication of the herd. Budapest Business Journal. 2017;25:16.

Technológiai innovációk - társadalmi következmények

A technológiai innovációk fontos társadalmi következményekkel járnak, amelyek szándékosak (tervezettek, megjósolhatók) és nem szándékoltak egyaránt lehetnek. A cikk az általános összefüggések bemutatása után korunk három aktuális és égető társadalmi problémájával, jelesül az állam szerepének megváltozásával, az egyenlőtlenséggel és a munkanélküliséggel foglalkozik, rámutatva ezek összefüggésére a technológiai fejlődéssel. A témához a gondolkodási keretet a nagy technológiai innovációs hullámok modellje adja, amit a cikk röviden ismertet.

Bőgel G. Clustering Creativity. Budapest Business Journal. 2016;24(17):6.

Fog ez menni?

Kezdjük azzal, hogy a magánéletünk egyre több eleme adatosítható, nullák és egyesek formájában, számítógépek számára fogyasztható módon megjeleníthető. Képzeljük el például, hogy ott ülök a gépnél, és beírok egy honlapcímet, vagy rákattintok egy linkre. Amíg a lap feljön, a háttérben, anélkül, hogy észrevenném, különös csata zajlik le töredék másodpercek alatt.

Farming: Waking the sleeping giant

Agriculture appears to be a sleeping giant for many of us. The sector is huge, but its economic significance within the economy (measured as a ratio in GDP) has been in almost continuous decline over the last 50 years. When digital capabilities are discussed, agriculture is frequently regarded as a field where one might least expect a technology revolution. Regarding ICT solutions and digital mastery, the industry is described as a beginner at best by many observers, lagging well behind others. Our sleeping giant faces new challenges. Due to dramatic world population trends and the rise of a new middle class, demand for agricultural products is continuously growing. It is highly probable that we will need to grow 50-100% more food within a few decades to meet the needs of a world of more than 9 billion people and the emerging (mainly urban) middle class. A widening gap between supply and demand may lead to political unrest if left unaddressed. Obtaining bigger yields with limited resources and without destroying the natural environment, exploiting soil, polluting air and water is a challenge everywhere in the world.

Bőgel G. Competing in a Smart World. Dunay A, editor. Gödöllő, Hungary: Szent István University Publishing House; 2015. (International Conference on Management).
Bőgel G, János T. Megéri jónak lenni?. Budapest, Hungary: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó; 2014.
Bőgel G. A szirén dala. In: Veszelszki Á, editor. A világhálóba keveredett ember. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó; 2013. p. 15-21.
Bőgel G. A szirén dala. In: Veszelszki Á, editor. A világhálóba keveredett ember. Budapest, Hungary: ELTE Eötvös Kiadó; 2013. p. 15-20.

Technológiai fejlődés és munkaerőpiac: a mai kor tényleg más?

A nagy, több évtizedet átfogó innovációs hullámok a munkaerőpiacot is átalakítják: a „teremtő rombolás” keretében állások, szakmák, egész iparágak szűnnek meg, a helyüket újak veszik át. Az átállás sok feszültséggel jár, rengeteg személyes és társadalmi szintű problémát okoz. Ezek a megállapítások a jelenlegi infokommunikációs hullámra is igazak. A jelen kor foglalkoztatási problémái és egyes egyéb társadalmi feszültségei egyebek között a technológiai fejlődésre vezethetők vissza. A cikk bemutatja a technológiai fejlődést és a munkaerőpiacot összekapcsoló fontosabb hatásmechanizmusokat, rámutat a „teremtő rombolás” egyes, a korábbiaktól eltérő sajátosságaira, végül röviden vázolja a megoldással kapcsolatos elképzeléseket.

Akciótanulás: tapasztalatok és dilemmák

Az egyetemek és a vállalatok együttműködésének erősödése, tartalmi és módszertani gazdagodása korunk egyik fontos humánpolitikai trendje. Az üzleti képzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalatoknál lebonyolított hallgatói projektek. Az alábbi cikk a CEU Business School mintegy másfélszáz akciótanulási projektje során összegyűlt tapasztalatokat foglalja össze, áttekinti oktatási folyamatban betöltött szerepüket, a képzés módszertanát, az elért eredményeket, valamint kitér a felmerült problémákra és dilemmákra. Elsősorban arra a kérdésre keresünk választ, hol a helye az akciótanulásnak az üzleti képzésben, és milyen feltételek mellett lehet sikeres

Az adatrobbanás mint közgazdasági jelenség

Az adatrobbanás, vagyis a korábbiakét nagyságrendekkel meghaladó méretű adattömegek, adatbázisok megjelenése a tudományos, a gazdasági és a társadalmi élet számos területén korunk gazdaságtudományi szempontból is figyelemre méltó jelensége. Cikkünkben a dimenziók érzékeltetése után bemutatjuk a jelenség technológiai hátterét, elemezzük fontos gazdasági vonatkozásait, felvázoljuk a körülötte kialakuló, sokféle szereplőből álló adat-ökoszisztémát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagy adatbázisok kezelése és hasznosítása fontos versenyképességi tényezővé vált vállalati és nemzetgazdasági szinten egyaránt, a „nemzeti adatvagyon” fogalmát ezért tágan kell értelmezni, és ki kell dolgozni az azzal kapcsolatos stratégiákat és politikákat. A fejlődés nem mentes a kockázatoktól és a dilemmáktól – a cikk végén ezekről is képet adunk.

Korszakok és korszakhatárok az üzleti informatikában

Egy iparág történetének korszakokra bontása segítséget ad a fejlődés logikájának megértéséhez. A korszakváltások fordulópontot jelentenek a szektor szereplőinek életében, hiszen az új körülményekhez másképpen kell alkalmazkodni, megváltoznak a versenyfeltételek és ennek következtében átalakul a versenymezőny is. Az üzleti informatika fejlődése többféle módon bontható korszakokra. A cikk összefoglalja azokat a szempontokat, amelyek alapján fontos fejlődési periódusok határolhatók el, majd több lehetséges korszakolási módot mutat be. A befejezés az iparág jelenlegi állapotának jellemzőivel és a jövő várható trendjeivel foglalkozik.

Tegnap, ma, holnap: a vállalati tevékenységek kiszervezésének trendjei

A tevékenységek kiszervezése, illetve annak nemzetközi változata, az úgynevezett offshore outsourcing napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jelensége. A termelés olcsó országokba való kihelyezése már évtizedekkel ezelőtt megindult. Az infokommunikácós technológia fejlődésének köszönhetően a múlt század kilencvenes éveiben az egyéb, többnyire szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek is sorra kerültek. A near-shoring és az off-shoring hatalmas, dinamikusan fejlődő iparággá vált, ami különleges lehetőségeket biztosít számos feltörekvő országnak. A szektorban élénk verseny bontakozott ki, aminek részese hazánk is. Ebben a küzdelemben sajátos ország- és vállalati stratégiák figyelhetők meg. A fejlődés számos gazdasági, politikai és társadalmi problémát vet fel, amelyekre megoldást kell keresniük mindazoknak, akik élni kívánnak a lehetőségekkel.