Polgárosodás és a honi polgárság múltja. Korunk. 1999;10:13-29.
Hol tart ma a történészek régióvitája? Limes. 1999:51-65.
Bősze Sándor: Az egyesületi élet a polgári szabadság. Századok. 1999;133:440-3.
Közösségképződés individualizációval és anélkül. Századvég. 1999:137-41.
Az olvasó táblabíró. Középosztályi műveltség a 19. század végén. Történelmi Szemle. 1999;41:387-403.
Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája. Történelmi Szemle. 1999;41:57-84.
Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest: Osiris; 1998.
Az utca és a szalon : a társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. Budapest: Új Mandátum; 1998.
What evolution may Pest-Buda be capable of?. In: Birth of a Metropolis. Pest, Buda and Óbuda at the Time of the Unification. (Studies from Budapest's Past 27.).; 1998. p. 17-25.
Polgárosodás és urbanizáció a Dunántúlon a századfordulón. In: Mezei ZS, Tungli GY, editors. Iskola és polgárság.; 1998. p. 31-41.
Pest-Budából nagyváros. In: Hajdú Á, editor. Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulója, 1873-1998. Mte; 1998. p. 7-16.
Pest – Buda vajon "mily kifejlésre képes?". In: Tanulmányok Budapest Múltjából. XXVII.; 1998. p. 19-31.
A regulázó gondoskodás. In: Léderer P, editor. A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok... Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon.; 1998. p. 11-29.
Az egyesített főváros nagyvárossá fejlődése. In: Gyáni G, editor. Az egyesített főváros. Pest-Buda, Óbuda.; 1998. p. 7-31.
Budapest története 1873 – 1944. In: Beluszky P, Kovács Z, editors. Budapest kézikönyve.; 1998. p. 60-82.
Remembering and oral history. Budapest Review Of Books. 1998:101-7.
Patterns of women's work in Hungary 1900 – 1930. European Review Of History – Revue Europeenne D'Histoire. 1998;1:25-37.
Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás a történetírásban. 2000. 1998:38-45.
Emlékezés és oral history. Buksz. 1998;10:297-303.
Forráskritika és bizonyítás. Viszontválasz Karády Viktornak. Buksz. 1998;10:20-8.
Labour—Travail. European Review of History. 1998;5(1):25-36. Abstract
Labour—Travail
Female outwork, according to the Tilly-Scott thesis, is an indication of the spread of the family wage economy. Unmarried women as wage-earners are primarily considered to be the agents of new family formation. In Hungary between 1900 and 1930, the agrarian population provided the main source of female employment both in agriculture and urban domestic service. Using standard census data, the changes in female labour force participation seem only in part to confirm the Tilly-Scott formulation. The operation of the labour market for domestic servants in Budapest, however, underlines the definitely gendered way of how women (married and unmarried alike) qualify themselves for paid labour.
Osztályok és identitás. Klio. 1998;7:15-21.
Az urbanizáció Magyarországon a 19 – 20. században. Limes. 1998:87-101.
Fin de siécle történetírás. Magyar Tudomany. 1998;42:687-99.
A hétköznapok historikuma. Az új narratív történetírás. In: Dusnoki-Draskovich J, Erdész Á, editors. A hétköznapok historikuma.; 1997. p. 11-28.
Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése. In: Glatz F, editor. Agrármozgalmak Délkelet-Európában. Europa Institut; 1997. p. 85-95.
Magyarország népesedése a Horthy-korban. In: Nagy M, editor. Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. University Press; 1997. p. 385-97.
Iparosodás és urbanizáció Magyarországon. In: Németh ZS, Sasfi CS, editors. Kőfallal, sárpalánkkal. Várostörténeti tanulmányok. Csokonai; 1997. p. 15-25.
A napló mint társadalomtörténeti forrás (A közhivatalnok identitása). In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XII.; 1997. p. 25-33.
A cselédkép változatai a századelő diskurzusában. In: Nagy B, A. Sárdi M, editors. Szerep és alkotás: Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Csokonai; 1997. p. 227-34.
A mindennapi élet mint kutatási probléma. Aetas. 1997:151-62.
Embourgeoisement as Jewish identity. Budapest Review Of Books. 1997:107-14.
The bourgeoisie in Transdanubia and in the Austro-Hungarian Monarchy. Budapest Review Of Books. 1997:134-5.
A kultúra adásvétele. Budapesti Negyed. 1997;16-17:5-9.
Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház. Budapesti Negyed. 1997;16-17:101-27.
Tömegkultúra a századfordulós Budapesten. Budapesti Negyed. 1997;16-17:X-375.
Polgárosodás mint zsidó identitás. Buksz. 1997;9:266-78.
Történetírásunk bécsi korszaka. Holmi. 1997;9:1486-92.
Az angol nagyáruház. Klio. 1997:24-9.
Elmélet és történetírás. Klio. 1997:10-5.
A nagyvárosi köztér: a modernitás élménye. Liget. 1997;10:72-81.
Polgár, polgárosodás. Műhely. 1997;6:59-62.
A középosztály társadalomtörténete a Horthy-korban. Századok. 1997;131:1265-305.
Középosztály és polgárság a diskurzusok tükrében. Századvég. 1997:30-46.
Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok. Századvég. 1997:55-69.
Mit várhat az iskola a szkeptikus történetírástól? Uj Pedagógiai Szemle. 1997;4:94-101.
Domesticity and the middle-class family in Budapest at the turn of the century. Patriarchy or partnership in marriage. In: Forrai J, editor. Civilization, Sexuality and Social Life in Historical Context.; 1996. p. 42-7.
Vörös Károly (nekrológ). Aetas. 1996:194-5.
A kávéházba járó polgár. Budapesti Negyed. 1996;12-13:57-69.
Egy budapesti polgárcsalád 470 napja. Budapesti Negyed. 1996;14:125-53.
Utasi-Gergely-Becskeházi: Kisvárosi elit. Buksz. 1996;8:481-3.
Érdekérvényesités, szolidaritás, egyletek. Munkástársadalom a múlt század végén. Historia. 1996;5-6:29-33.
A nők avagy a nemek története. Klio. 1996;1:38-42.
Az európai kispolgárság társadalomtörténete. Klio. 1996;5:83-7.
A város arcai. Budapest: Városháza; 1995.
Aesculapius militans. In: Gyáni G, editor. Magyarország társadalomtörténete : 1920-1944. Vol 2. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó; 1995. p. 493-508. (Történeti szociológiai könyvtár; vol 2).
A városi munkásság szerkezete Magyarországon 1910-1941 között. In: Valuch T, editor. Hatalom és társadalom a magyar történelemben. Osiris - 1956-os Intézet; 1995. p. 7-19.
Elkülönülés és egységesülés. Szegregáció és egyesületek a dualizmus kori Vásárhelyen. In: Mikó ZS, editor. Rendi társadalom – polgári társadalom 4. Csokonai; 1995. p. 181-91.
Ethnicity and acculturation in Budapest at the turn of the century. In: Zimmermann S, editor. Urban Space and Identity in the European City 1890-1930s. Ceu; 1995. p. 107-15.
Az ipari vállalkozás szerepe a dunántúli városfejlődésben. In: Fodor X, editor. Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában.; 1995. p. 7-19.
Hódmezővásárhely társadalma 1920-1941 között. In: Á. Varga L, editor. Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Csokonai; 1995. p. 213-27.
The dining room factor. Budapest Review Of Books. 1995;3:190-2.
L. Nagy Zsuzsa: Iparosok és kereskedők a két világháború közötti Magyarországon. Buksz. 1995;7:485-8.
Orvosok, bábák, állatorvosok. Historia. 1995;17:55-6.
Keith Jenkins: Újragondolni a történelmet. Klio. 1995;4:14-9.
Rob Sindall: Utcai erőszak a XIX. században. Klio. 1995;4:106-10.
Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón. Műhely. 1995:48-52.
Asszimiláció és akkulturáció a századfordulós Budapesten. Regio. 1995;6:101-14.
Etnikai kisebbségek a városban. Regio. 1995;6:224-7.
A modern város történeti dilemmái. Csokonai; 1995.
Magyarország társadalomtörténete II. 1920-1944. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó; 1995.
História könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiről. Budapest: MTA Történettudományi Intézete; 1994.
Bürgerliches Heim und Interieur in Budapest. In: Hanák P, editor. Bürgerliche Wohnkultur des Fin de siécle in Ungarn. Böhlau; 1994. p. 45-89.
Uses and misuses of public space in Budapest: 1873-1914. In: Bender T, Schorske X, editors. Budapest and New York. Studies in Metropolitan Transformation: 1870-1930. Russell Sage Foundation; 1994. p. 85-108.
Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése. In: Erdmann GY, editor. Rendi társadalom – polgári társadalom 5.; 1994. p. 9-20.
A modern város történetének antropológiai szemlélete. In: Történeti tanulmányok III. Klte; 1994. p. 157-65.
Műhely. Thematic issue on the Austro-Hungarian Monarchy. Budapest Review Of Books. 1994;4:92-4.
The Central Market Hall. A 19th-Century gem restored with painstaking care. Budapest Review Of Books. 1994;4:209-10.
Műhely. Buksz. 1994;6:106-8.
Timár Lajos: Vidéki városlakók. Buksz. 1994;6:358-60.
A szociálpolitika múltja Magyarországon. Historia. 1994;16:16-8.
Az érzelmek kulturtörténete. Klio. 1994;3:9-13.
A polgári identitás és az otthonkultúra a századfordulós Budapesten. Műhely. 1994:43-8.
A társadalomtörténet mint retrospektív kulturális antropológia? Replika. 1994;5:191-9.
A nagyvárosi ember. A múlt antropológiai megközelítése. Rubicon. 1994;5:12-8.
Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón. Századok. 1994;128:1057-78.
Hódmezővásárhely társadalma. In: Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848-1918.; 1993. p. 221-77.
Concept of assimilation in recent Hungarian social history. In: History and Politics. IIIrd Bratislava Symposium.; 1993. p. 86-93.
Az ipari kapitalizmus szerepe a dunántúli városfejlődésben. In: Internationales Kulturhistorisches Symposion, Mogersdorf, 1992.; 1993. p. 43-55.
Die Rolle des Industriekapitalismus in der Entwicklung der Städte in Transdanubien. In: Internationales Kulturhistorisches Symposion, Mogersdorf, 1992.; 1993. p. 55-68.
Válasz az Aetas körkérdésére. Aetas. 1993:178-81.
Social history of urban space. Human Affairs. 1993;3:46-58.
Thomas Bender: Kapitalizmus és abolicionizmus. Klio. 1993;2:27-34.
A polgárosodás útjai és esélyei Magyarországon. Kortárs. 1993;37:87-90.
A polgárosodásról. Replika. 1993;4:82-5.
Urbanizáció Budapest árnyékában. Rubicon. 1993;4:48-53.
Political Uses Of Tradition In Postcommunist East-Central-Europe. Social Research. 1993;60(4):893-913.
Az asszimiláció fogalma a magyar társadalomtörténetben. Valóság. 1993;36:18-28.
Mikrotörténelem. Budapest: Magvető; 1992.